Szabadulás a halálfélelemtől
A súlyos beteg megragadja a doktor kezét, és ijedt remegéssel kérdi: – Rettegek a haláltól. Mondja meg, doktor úr, mi vár minket a halál után? Mi lesz velem a túlvilágon? Lassan és megfontoltan jön a doktor válasza: – Nem tudom mi lesz önnel. A haldokló rémülten folytatja: – Nem tudja megmondani, hogy mi lesz velem a halál után, hogy mi vár rám? További válasz helyett az orvos kinyitja az ajtót. Ekkor beugrik egy nagy kutya, vidáman csóválja a farkát, és nagy örömmel ugrik fel gazdájára, boldogan, hogy vége az ajtó előtti várakozási időnek. A beteget nagy izgalomba hozza a kutya viselkedése. – Látja – mondja az orvos a fiatalembernek –, a kutya sohasem volt még ebben a helyiségben, de tudta, hogy az ajtó másik oldalán van a gazdája. Ezért vidáman és várakozással telve szaladt be, amikor kinyílt az ajtó. Ez talán példa lehet arra, hogy jó reménységgel lehetünk, ha tudjuk: a másik oldalon vár engem az én Gazdám, az én Uram, aki ismer engem és szeret, és mindent megtett azért, hogy hozzá megérkezhessek. Azután az orvos személyes bizonyságtétellel folytatta: – Tudom, hogy van Uram, akié vagyok, Ő minden urak Ura, Jézus Krisztus. Ha meghalok, biztos, hogy örömmel és boldogan mehetek át hozzá. Azt tanácsolom önnek, hogy arra használja ki még azokat a kegyelmi napokat, amelyek adatnak, hogy megismerje Őt, aki a túlsó oldalon szeretne önnel találkozni. A beteg csodálkozva hallgatta. A következő reggel a doktor egy Újszövetséget hozott a páciensnek. Ezen kívül egy lelkigondozó kísérte őt. A beteggel való beszélgetése jó hatást váltott ki. Világosságot hozott a súlyos fekvőbeteg életébe. Boldogan megragadta a Jézus Krisztusban kapott hitbizonyosságot. Mennyivel jobban kihasználnánk az időnket, ha tudnánk, hogy mennyi idő áll még rendelkezésünkre!
Ismeretlen szerző
Forrás: Vetés és aratás, 58. évfolyam 1. szám, 30. oldal. Elérhető ITT